A Ridefest keretein belül megrendezett kecskeméti világkupa futam egy héttel az Országos Bajnokság után volt, így vasárnap hazarohantunk Pestre, átpakoltam a bőröndömet, és a szüleim már vittek is le minket (= Paládi-Kovács Áron – az unkoaőcsém, és jómagam) Kecskemétre, hogy a verseny előtti egy hetet aktív felkészüléssel tudjunk tölteni.
Maga a Ride Cable számomra leginkább egy wakeboardos játszótérre emlékeztet, hiszen az elemek színesek, változatosak. A pálya a szívemhez nőtt – és nem csak a mindenhol látható BOMBA!sárga lobogók miatt.
Egész héten kora reggeltől késő estig kint voltunk a pályán. Csúsztunk, gyakoroltunk – gyakran Szergej vezetésével l, aki csodát tett a backroll-ommal.
Csütörtök délutánra már az összes nemzetközi rider megérkezett, és mindenki felmérhette a terepet, megkérdezhette ki milyen kategóriában indul, vagy éppen bámulhatta Dominick Gührs
kábelmagas ugrásait. Ekkorra már a körünket is összeraktuk - immár másodjára, mivel a nemzetközi bírók megérkezésével az értékelési zóna is igencsak megrövidült.
Pénteken aztán a nevezés után nem sokkal kezdődtek is az elődöntők. A Junior Ladies kategóriában velem együtt négy magyar, és három német versenyző indult. Talán az Open Ladiesben volt a legkevertebb a mezőny, hiszen mind az öt induló más országból érkezett hozzánk. A legnépesebb persze most is a fiúknál volt a mezőny.
Bár tovább jutottam a döntőbe egyértelművé vált, hogy ha előkelő helyezést szeretnék elérni nehezítenem kell a körömet, így a szombatot gyakorlással kezdtem. Kettő helyett három invertet
tettem az értékelési zónába, és a slider trükkjeimet is becseréltem egy transzfer 360 out-ra és egy gap blind out-ra. Mint utólag kiderült, mindezek jó döntésnek bizonyultak, ugyanis
az újjávarázsolt körömmel a dobogó harmadik helyére állhattam.
Támogatásukért, és türelemükért köszönet a szüleimnek és szponzoraimnak: Balázsnak a Bombától, Lackónak az Ion-tól, Gyurinak az Omszk Wake Centrumtól, Heninek és Felixnek a Felix Promotion-tól, Edének a Protest-től és Janónak a Spy Optctól!